Kovács László külügyminiszter dec. 10-én Romániába utazott, este négyszemközti megbeszélést folytatott román kollégájával, Mircea Geoanával. Dec. 11-én Kovács találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, majd Adrian Natase miniszterelnök fogadja Kovács Lászlót. Ezt követően kerül sor a plenáris tárgyalásra a külügyminisztériumban. A megbeszélések fő témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása lesz. Mircea Geoana külügyminiszter a megbeszélés előtt hangoztatta: a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter múlt heti budapesti megállapodása értelmében Kovács László magyar külügyminiszterrel sorra kerülő találkozójukon folytatják a főleg a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos párbeszédüket. Geoana leszögezte: "Mindkét fél különösen érdekelt olyan megoldás megtalálásában, amely lehetővé teheti számunkra a Gozsdu Alapítvány újraindítását, hiszen ez mind a románok, mind pedig a magyarok számára rendkívül fontos kérdés. Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy a két miniszterelnök szintjén megszületett megegyezés értelmében, kétoldalú gesztussal működésbe helyezzük az alapítványt". /Kovács László Bukarestben tárgyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Azok a megállapítások, miszerint Magyarország a Gozsdu-vagyon visszaszolgáltatásával fizet a kedvezménytörvény romániai elfogadtatásáért, egyszerű spekulációk - hangsúlyozta Cosmin Dobran, román külügyminisztériumi szóvivő. Mircea Geoana román külügyminiszter hangoztatta: "Romániának vannak észrevételei és megjegyzései a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó magyar javaslatokkal kapcsolatosan". Geoana nem kívánta részletezni a román észrevételeket. "Különösen most nem, amikor a kétoldalú kapcsolatok olyan minőségűek és hangulatúak, hogy Kovács László magyar külügyminiszterrel mindent nyitottan és konstruktív szellemben tudunk megbeszélni" - tette hozzá. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő szerint a Gozsdu-vagyon kérdése nincs összefüggésben a kedvezménytörvény módosításának román fogadtatásával. /Salamon Márton László: Státusért Gozsdu. Geoana szerint nincs "árukapcsolás". = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2002. december 19.
Már csak jövőre terjesztik be a státustervezetet. A konzultáció áthúzódik januárra, a parlamenti beterjesztés pedig a tavaszi ülésszak elejére - fejtette ki az utolsó idei kormányülés után Szabó Vilmos politikai államtitkár. A kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a kormány által elfogadott alapelvekből nem derül ki, mennyiben kívánja betartani a kabinet a kedvezménytörvény módosításakor a Máért legutóbbi zárónyilatkozatában vállalt alapelveket. "A kormány teljes egészében elfogadja az EU bővítési biztosának észrevételeit, bár azok egy része ellentétben áll az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal" - vélekedik Németh. Megjegyzi, a Fidesz értetlenül áll az előtt, hogy a kormány hat hónapja képtelen megnyugtatóan rendezni a törvény módosításának a kérdését, és korábbi ígéreteivel ellentétben most februárra akarja halasztani a döntést. "A kormány a diplomáciai téren defenzívába szorult, ami árt Magyarország nemzeti érdekeinek" - fogalmazott Németh Zsolt. /Salamon Márton László: Elhúzódó módosítás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2003. július 3.
Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 4.
Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. augusztus 18.
Adrian Nastase miniszterelnök magyarországi vadászaton vett részt aug. 17-én, vasárnap Medgyessy Péter kormányfő meghívására, nyilatkozta Despina Neagoe, a kormány szóvivője. A kormányszóvivő szerint a magyar miniszterelnök vendégeiként magyarországi és más államokból érkező politikusok, illetve bankárok is részt vettek a vadászaton. A két kormányfő találkozóját Gál J. Zoltán, a magyar kormány szóvivője is megerősítette, mondván, hogy a magánemberként is jó viszonyt ápoló magyar és román miniszterelnök magánprogramon találkozott a hét végén Magyarországon. A román és magyar miniszterelnök várhatóan hamarosan hivatalosan is találkozik egymással: szeptember elején Medgyessy Péter látogatást tesz Bukarestben, s a két kormányfő akkor írja alá a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román kétoldalú megállapodást. /Nastase Medgyessyvel vadászott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2003. szeptember 1.
Kövér László, a Fidesz MPSZ választmányi elnöke a magyar-román kapcsolatok alakulásáról azt mondta: "alig több mint egy év leforgása alatt hogyan juthattunk oda, hogy miközben tegnap még kénytelenek voltak Bukarestben respektálni a magyar kormány szavát, véleményét, amikor a határon túli magyarok érdekeiről volt szó, ma Románia első embereinek módjában áll bármikor belénk törölni a sáros cipőjüket". Hozzátette: "december elején megünnepeltetik velünk Erdély elcsatolásának évfordulóját", majd idejönnek és "vadászatnak álcázott tömegmészárlás" közben közlik a magyar miniszterelnökkel, hogy, szemben a korábbi ígéretekkel, nem fogják felállítani Aradon a Szabadság-szobrot. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő a Fidesz választmányi elnökének kormánybírálatára reagálva kijelentette: Kövér László "nem felejtett, nem tanult, stílusa a régi". Gál J. Zoltán szavai szerint Magyarország újra stabilizáló tényező és nem konfliktusforrás a térségben. /Ismét politikai harcok tárgya lettünk az anyaországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 2.
Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
2003. szeptember 13.
Medgyessy Péter miniszterelnök levelet írt Adrian Nastase román kormányfőnek az aradi Szabadság-szoborcsoport ügyében, amelyben arra kéri a kormányfőt, hogy támogassa a romániai magyarságot szándékának megvalósításában. "Az erdélyi magyarság számára az aradi Szabadság-szoborcsoport a nemzeti öntudat, a szülőföldhöz való kötődés, a közös magyar-román történelmi múlt, az országaink és népeink közötti megbékélés jelképe" - idézett a levélből Gál J. Zoltán kormányszóvivő. "A műemlék méltó helyére kerülésével a helyi magyarokban erősödhet az a tudat, hogy a romániai társadalomnak megbecsült és hasznos tagjai" - írta a kormányfő román kollégájának. A miniszterelnök úgy gondolja: "ezen érzelmek és elvárások maximálisan összeegyeztethetőek azzal az európai értékrenddel, amelynek meggyökereztetésén a román és a magyar miniszterelnök együtt fáradozik". Medgyessy Péter számára "személyes ügy és érzelmi kérdés az aradi Szabadság-szobor felállításának ügye". A szobor ügyében korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt Ion Iliescunak, Románia elnökének. /A Szabadság-szobor felállítását kéri a magyar kormányfő. Medgyessy Péter levelet írt Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2006. április 10.
Amennyiben az MSZP alakít kormányt, a nemzetpolitika továbbra is kiemelt helyen szerepel majd a Gyurcsány-kormány programjában” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Majálishangulat uralkodott a kormánypártok székházainál. Mind az MSZP, mind pedig az SZDSZ székháza szomszédságában szabadtéri sátrak alatt gyülekeztek a pártok szimpatizánsai, a sátrak alatt kivetítőkön követték az eseményeket. /Szűcs László: MSZP: a hangsúly az első fordulón volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 22.
Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2006. július 10.
Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A miniszterek súlytalan politikusok, másrészt létrejön a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ. Ennek van történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott. Ma nem Központi Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak. Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője. A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz, eddig a Philip Morris argentínai egységének személyzeti vezetője volt. A jövőben a minisztériumi dolgozók fizetése, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése, felügyelete tartozik hozzá. Ő egyébként államtitkári rangot is kap Gál J. Zoltánnal, Horn Gáborral és Gilyan Györggyel együtt. Szeteynek nincs semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata. A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető Bajnai Gordon lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje. A Bajnai vezette Wallis Rt. volt a tulajdonosa a felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek. Gyurcsány és Bajnai ismeretsége is a KISZ-időkig nyúlik vissza. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. Bajnai, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. Draskovics, Szetey és Bajnai nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Mi több, nem is interpellálhatók, így hát kontroll nélkül végezhetik tevékenységüket. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek kell elszámolniuk. /Ágoston Balázs: KISZ me. Volt ifjúkommunistákból verbuválódott az új Politikai Bizottság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./
2006. szeptember 18.
Az Origo internetes portál további részleteket közölt a hangfelvételből. Az írás szerint a több mint háromórás felvételen a szocialista képviselőcsoport vitatta meg az ország helyzetét, Gyurcsány programbeszédét. Lendvai Ildikó vezette az ülést, adta meg a szót a felszólalóknak. Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván az ismertebb felszólalók, de a frakció számos tagja hozzászólt. A felvétel megdöbbentő része az, amikor a hozzászólások végeztével Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. Az idézetek szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta: ,,amit az elmúlt egy hónapban meg lehetett tenni, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.” ,,Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogyan lesz majd az útiköltség-elszámolásuk, b...a meg. Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Egzisztenciát lehet még találni. Tudom, hogy ezt nem könnyű mondani, ne vágjátok mindig a képembe!” ,,Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni” – mondta a miniszterelnök. /(L): Másfél évig hazudtunk (Gyurcsány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2006. december 7.
December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2007. február 16.
A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az Európai Unió ötvenedik évfordulójára, márciusra tervezett berlini nyilatkozatban az unió közös értékei közé kerüljön be a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása. Ezt a dokumentum megszövegezésében részt vevő magyar illetékes mondta a parlament szakbizottságában, február 15-én Budapesten. Gál J. Zoltán elmondta: Magyarország támogatja, hogy a berlini nyilatkozat zárómondatában a tagállamok vállaljanak kötelezettséget a még megoldatlan intézményi kérdések megoldására 2009-ig. /Kérik a kisebbségi jogok beiktatását a berlini nyilatkozatba. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2007. április 5.
A jövőben nem kell meghosszabbítani a magyarigazolványok eredetileg ötéves érvényességi idejét, amelyek korlátlan ideig érvényesek lesznek – jelentette be Gál J. Zoltán, a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára. A korlátlan ideig tartó érvényesség bevezetésével a határon túli magyaroknak nem kell sorba állniuk és kevesebb lesz az ügyintézés is. Akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, azok számára bevezetik a pótfüzetet, és megszüntetik a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. /Örök érvényű magyarigazolvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2008. február 13.
Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet a magyar igazságügyi és rendészeti tárca (IRM) élén, jelentette be Budapest indoklás nélkül. Takács Albert tavaly június elejétől vezette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Idén ketten már távoztak. Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa és kabinetfőnöke – hivatalosan családi okokra hivatkozva – január 31-ével távozott posztjáról. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára szintén január 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. /Draskovics jön, Takács megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
